Orosz teherűrhajó indult a nemzetközi űrállomásra

Progressz M-04M típusú orosz teherűrhajó indult szerdán a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről a Nemzetközi Űrállomásra, 2,7 tonnányi rakománnyal - jelentette az orosz űrrepülés-irányító központ.
Az indulás a terveknek megfelelően közép-európai idő szerint 4 óra 45 perckor volt. Kilenc perccel később a teher levált a hordozórakétáról, és önállóan kezdett repülni. Megérkezése az ISS-hez február 5-én várható - közölte a központ szóvivője.
A teherűrhajó üzemanyagot, orvosi felszerelést, élelmiszert, ruhát és vizet visz az űrállomásra, valamint egy nagy csomag csokoládét és a legújabb orosz filmeket DVD-n.

2010.febr.03.

Fényesedik és vörösödik a Plútó

Az amerikai űrügynökség új felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeket a Hubble űrteleszkóp készített. A képek azt mutatják, hogy a törpebolygó északi féltekéje egyre fényesebb, és az egész Plútó egyre vörösebbnek látszik.
A változások a napsütötte pólus felszíni jege olvadásának, majd a másik póluson való újrafagyásának következményei, amint a törpebolygó 248 éves keringési ciklusa következő fázisába lép tudatta közleményében a NASA baltimore-i tudományos intézete.2006-ban a csillagászok megfosztották a Plútót bolygó minősítésétől, és törpebolygóvá fokozták le. A Plútó átmérője még egyes holdakénál is kisebb, mindössze 2360 kilométer. A mostani vörösödés vélhetően nem befolyásolja a törpebolygó hőmérsékletét, amely roppant alacsony, mínusz 233 Celsius-fok.

2010.febr.05.

Javulhat a világűridőjárás-előrejelzés

Folyamatosan figyeli majd a Napot a NASA új műholdja, amit jövő hét kedden terveznek felbocsátani egyenlítő körüli pályájára. A műhold ellenőrzi a Nap UV-sugárzását, mágneses terének ingadozását, és egy ultrahangkészülékhez hasonló eszközzel belenéz a belsejébe.
Az új műholdat a floridai Cape Canaveralből indítják útjára egy Atlas-V rakétával. Startját eredetileg 2009-re tervezték, de műszaki gondok miatt elhalasztották. A repülő obszervatórium a nap 24 órájában figyeli majd a Napot, heti hét napon át, és az év minden napján. Az SDO minden tizedik másodpercben nyolc hullámhosszon készít felvételt az égitestről, minden képet 16 megapixeles felbontásban.
A műhold ellenőrzi a Nap ultraibolya(UV)-sugárzását és mágneses terének ingadozását, és egy ultrahangkészülékhez hasonló eszközzel mintegy belenéz az égitest belsejébe.A napszonda olyan adatfolyamot állít elő, amilyenre még nem volt példa a NASA-missziók történetében: naponta 1,5 terabájt adatot sugároz a Földre. Az űrkutatási hivatal közleménye szerint ez csaknem ötvenszer több tudományos adatot jelent, mint bármely más eddigi misszió esetében.

2010.febr.06.

Sikeres volt a kísérlet az ISS-en a magyar fémhabbal

Eddig csak a Földön gyártottunk fémhabot, február 7-én azonban az ISS-en mikrogravitációs körülmények között sikerült fémhabot fejleszteni és annak tulajdonságait vizsgálni.
A Focus (Foam Casting and Utilization in Space) projekt egy fémhabot előállító berendezést küldött az ISS-re, a szerda hajnalban Bajkonurból elindult Progressz 37P teherűrhajóval. Bárczy Pál egyetemi tanár, a berendezést kifejlesztő, miskolci székhelyű Admatis Kft. igazgatója akkor elmondta, hogy a habokban, akár folyékony, akár szilárd állapotban vannak, gázbuborékok úgynevezett cellák találhatók. Fémből azonban nehéz habot előállítani, mert a gravitáció igen nagy mértékben befolyásolja a cellák méretét, alakját.
A vasránap lezajlott kísérlettel a habképződés mechanizmusának mélyebb megismerése vált lehetővé, illetve a habszerkezet stabilitásának vizsgálata mikrogravitációban. Az NKTH és az európai űrügynökség (ESA) által is felkarolt projekten három évig dolgoztak a magyar kutatók. Bárczy Pál, az Admatis Kft. igazgatója a Népszabadságnak elmondta, hogy a projekt előzetes költségvetése összesen 260 ezer euró volt, a fellövés és az ISS-en végzett kísérlet pedig 280 ezer euróba került.A fémhab olyan könnyű, hogy úszik a víz tetején. Tulajdonságai széles skálán változtathatóak, így az adott feladathoz adott tulajdonságú fémhab társítható. Alkalmazási lehetőségei nemcsak űrtechnológiai jellegűek, az autóiparban is használható lehet.

2010.febr.07.

Darabok váltak le az Endeavour burkolatáról

Lézerlámpával felszerelt 30 méteres robotkar segítségével vizsgálják meg az űrhajósok az Endeavour űrsikló burkolatát, mert ki kell deríteniük, hogy a jármű indulása után nem került-e idegen anyag a szárny vagy az orr szigetelése alá. Arra nem utal semmilyen jel, hogy a külső burkolatnak nekiütközött volna valami.
A Columbia űrrepülőgép katasztrófáját a hőszigetelő hab sérülése okozta 2003-ban. A szigetelés leválása miatt az alatta levő réteg annyira felforrósodott, hogy az űrrepülőgép szétrobbant, és hét asztronauta meghalt a balesetben.
Az Endeavour közép-európai idő szerint hétfő délelőtt 10 óra 14 perckor indult el a floridai Kennedy Űrközpontból. Hat amerikai űrhajóst vitt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és tervek szerint szerdán ér oda. Egyik legfontosabb rakománya az olasz gyártású Cupola modul, amely panoráma kilátást biztosít majd az űrhajósoknak.

2010.febr.09.

Csillagászati emlék a skorpiófa

Egy ősöreg göcsörtös tölgyfa törzsén Arizona államban fura, hatlábú, gyíkszerű lényt karcolt be valaha valaki. A skorpiófának nevezett tölgyön látható ábrát a helybéliek sokáig a cowboyok művének vélték, ám egy paleontológus szerint a  véset a csumas indiánok csillagászati ismereteit tükrözi.
A többszáz éves fa Phoenixtől 150 kilométerre délnyugatra, az úgynevezett Painted Rock régészeti helyszínen található, ahol a sziklákat ókori petroglifák  (sziklavésetek) százai borítják.A kutató, miután behatóan tanulmányozta a vésetet, arra a következtetésre jutott, hogy az ábra igen hűen tükrözi  a Nagy Medve csillagkép (Ursa Major) hét legfényesebb csillaga által alkotott Göncölszekér és a Sarkcsillag (Polaris, Kis Medve csillagkép) egymáshoz való viszonyát az égen.

2010.febr.12.

 Hajnal óta tart az Endeavour két asztronautájának űrsétája

Robert Behnken és Nicholas Patrick közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban, 3 óra 20 perckor lépett ki a nyílt világűrbe. A 6,5 órásra tervezett űrséta célja, hogy az űrhajósok rákapcsolják a Tranquility modult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) hűtőrendszerére.
A feladat rendkívüli óvatosságot igényel, mert a csőrendszerben keringő ammónia igen mérgező.
A 18 tonna tömegű 7 méter hosszú és 4,5 méter széles henger alakú Tranquility (Node-3) modul lesz a végleges otthona annak az életfenntartó egységnek, amely az ISS hat fős állandó személyzetének kiszolgálását lehetővé teszi.
Az Endeavour és a legénysége a tervezettnél egy nappal tovább - összesen 14 napig - marad a Nemzetközi Űrállomáson. A  repülésirányító központ szombaton hosszabbította meg egy nappal a küldetést, hogy az űrhajósoknak legyen idejük átszállítani a vízfeldolgozó berendezéseket a Tranquilityre.
Az űrsikló szerdán érkezett meg az űrállomásra, a küldetés idejére három űrsétát irányoztak elő.

2010.febr.13.

Kudarcra volt ítélve a visszatérés a Holdra

Obama elnök nemrég lefújta a Constellation programot, pedig elvileg ez garantálhatta volna a visszatérést a Holdra. Szakértők szerint azonban a projekt amúgy sem lett volna alkalmas erre a feladatra, ha mégis, nem lett volna rá pénz, ha meg a büdzsé is elég nagy lett volna, akkor meg értelme nem lett volna a milliárdok elköltésének.

2010. február 14.

Egycentis űrszonda figyelmeztethet a napkitörésekre

A hagyományos űrszondákhoz képest jóval hamarabb értesíthet minket a napkitörésekről egy seregnyi, Nap és Föld között elhelyezett apró, intelligens űrszonda. Az intelligens porszem névre keresztelt űrszondák prototípusait legkorábban idén májusban állíthatják föld körüli pályára.
A prototípus fejlesztése jelenleg az utolsó stádiumában van, az elkövetkező hónapokban pedig alapos teszteléseknek vetik alá az apró szondát a Cornell egyetem kísérleti terepén, így kiderülhet, hogy mennyre strapabíró és kommunikációképes a szerkezet. Egy olyan csipet is küldenek fel idén az űrbe, amely hőmérsékleti adatokat küld vissza a tudósoknak.Ezzel azt szeretnénk bebizonyítani, hogy egy köröm méretű szonda is használható kutatásokra- közölte Peck.

2010.febr.15.

Földimogyoró egy üstökös közepén

Az arecibói óriás rádiótávcsővel radar üzemmódban végzett megfigyelések szerint a 8P/Tuttle-üstökös magja leginkább egy földimogyoróra hasonlít.
A radarmegfigyelések szerint a Tuttle-üstökös magja két különböző méretű, elnyújtott alakú forgási ellipszoid testből áll. A két egymáshoz tapadó, egybefűződő testből álló égitesteket bifurkált testeknek nevezi a szakirodalom.
Az üstökösmagot alkotó ellipszoidok forgási szimmetriatengelye a leghosszabb tengelyük, a két ellipszoid nagyjából ezen hosszabbik tengelyek végpontjában érintkezik. A Tuttle-üstökös esetében a nagyobbik ellipszoid tengelyeinek hossza 5,75 és 4,11 kilométer, a kisebbik testé pedig 4,25 és 3,27 kilométer. Azonos átlagos sűrűséget feltételezve a két komponens tömegének aránya 1:2,14, tehát a nagyobb test több mint kétszer akkora tömegű.
A Tuttle-üstökös összetett alakja a Halley-üstökösére, a Jupiter családjához tartozó 19P/Borrelly-üstökösére, vagy a Toutatis kisbolygó alakjára is emlékeztet.Érintkező kettős kisbolygók mindenhol előfordulhatnak a Napredszerben. Például a földközeli kettős kisbolygók egy része egy eredeti nagyobb test gyors tengelyforgása következtében történt kettészakadásakor keletkezhetett.

2010.febr.17.

Magyar csillagász is részt vett a nagy szupernóvatitok megfejtésében

Megfejtették a Világegyetem evolúciójában kulcsszerepet játszó szupernóva-robbanások természetét, a kutatásban Bogdán Ákos magyar csillagász is részt vett. Majdnem mindegyik tanulmányozott szupernóva két fehér törpe összeolvadásából keletkezett.
A csillagászok egyfajta űrbéli mérföldköveknek tekintik a szupernóva-robbanásokat, hogy meghatározzák az Univerzum tágulását, a németországi Max Planck Intézet asztrofizikusainak sikerült megfejteniük, hogy mi gyújtja be a masszív kozmikus robbanásokat.

2010.febr.18.

Megfigyelték az űrbéli Lokális Buborékot

Egy amerikai és francia kutatókból álló csoport minden eddiginél pontosabban térképezte fel a Nap 1000 fényéves környezetében lévő csillagközi gáz- és poranyag térbeli eloszlását.A csillagközi térben lévő gáz- és porfelhők fontos szerepet töltenek be a csillagok kialakulásában és a galaxisok dinamikájában, ugyanakkor - az elektromágneses sugárzás és a részecskék kölcsönhatása miatt-jelentősen befolyásolják a csillagászati megfigyelések eredményeit is. A csillagközi anyag összetételének, eloszlásának és további jellemzőinek alapos ismerete ezért az asztrofizikusok egyik fő célkitűzése. Az egyes csillagok fényében megfigyelhető fényelnyelés mértékéből az eddigi legrészletesebb térképet sikerült elkészíteni a Nap kb. 1000 fényév sugarú környezetében lévő csillagközi anyag eloszlásáról. Ezen jól megfigyelhető az a Naprendszerünket is magában foglaló, mintegy 300 fényév sugarú térrész (közismertebb nevén az ún. Lokális Buborék), mely az átlagosnál jóval kevesebb anyagot tartalmaz. A régóta ismert csillagközi "üreget" valószínűleg egy néhány millió évvel ezelőtt felrobbant szupernóva lökéshullámai hozták létre. A most közzétett mérések segítségével először sikerült megfigyelni a Lokális Buborék és az azt körülvevő "gázfelhő-fal" szálas szerkezetét.

2010.febr.19.

Hogyan alakultak ki a ma látható spirálgalaxisok?

Egy új vizsgálat alapján elképzelhető, hogy a galaxisok közötti múltbeli kölcsönhatások és összeolvadási folyamatok nem is elliptikus, hanem inkább spirális galaxisok kialakulásához vezettek.Az Univerzum jelenének a távoli, idős galaxisok morfológiájával történő összekapcsolását célzó felmérés azt az eredményt hozta, hogy a 6 milliárd fényév távolságban lévő galaxisok formája alapján konstruált Hubble-séma lényegesen különbözik a közeli galaxisok segítségével felrajzolható sorozattól.
A közeli és a távoli galaxisok morfológiája közti különbség.A közeli galaxisok között 3% elliptikus, 15% lencse alakú, 72% spirális és 10% pekuliáris. A távoliak között ezek az arányok a következők: 4% elliptikus, 13% lentikuláris, 31% spirális és 52% pekuliáris. A számarányok azt jelzik, hogy a pekuliáris galaxisok végül spirálisokká fejlődtek.

2010.febr.22.

Obama: az Egyesült Államok folytatja az űrkutatást

Az ISS-n dolgozó amerikai, orosz és japán űrhajósokkal, valamint
az Endeavour űrrepülőgépnek az űrállomáson tartózkodó legénységével
létesített videoösszeköttetés során az amerikai elnök közölte: büszke
rájuk.
Obama kijelentette: eltökélt az emberek részvételével történő
űrkutatás folytatásában és támogatja az amerikai űrhajózási
ügynökséget (NASA).
"A NASA iránti elkötelezettségünk töretlen" - szögezte le az amerikai elnök.
A február 1-jén benyújtott költségvetési törvénytervezetből kikerült a Constellation űrprogram. Az előző amerikai elnök, George W.
Bush hivatali idejében, 2004-ben indult Constellation keretében folyt
az Orion űrrepülőgép fejlesztése.
Az újgenerációs űrhajó a tervek szerint 2015-től vihetne űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és a Naprendszer más részeire. A program egyik célkitűzése az volt, hogy a 2020-as évek elején az Egyesült Államok újra embert küldhessen a Holdra.
Egy szakértői testület - amelyet Barack Obama amerikai elnök
bízott meg az űrprogram felülvizsgálatával - ehelyett azt javasolta,
hogy a NASA bízzon meg piaci szereplőket olyan űrtaxik
kifejlesztésével, amelyekkel amerikai űrhajósok eljuthatnak az ISS-re.

2010.febr.23.

Valami átszáguldott Magyarország felett

Vasárnap éjfél előtt fél órával titokzatos test száguldott át Magyarország felett. Akik látták, felkapták rá a fejüket. Radarjaink nem észlelték a titokzatos jelenséget, ami azonban rejtve maradt műszereink elől, azt az emberi szem több megyében is észlelte. A szakértők még nem biztosak a jelenség magyarázatában, de a csillagászok szerint valószínűleg egy meteor rémisztette meg az országot.

http://www.youtube.com/watch?v=mvJkhiUUAT8&feature=player_embedded

2010. március 01.

3d fotót készítettek a kozmikus fehér bálnáról

A Cassini űrszonda fotói alapján elkészítették a Szaturnusz szabálytalan alakú, leginkább egy nagy fehér bálnára, vagy egy krumplira emlékeztető Prometheus holdjának háromdimenziós hatást keltő képét.A Prometheus a Szaturnuszhoz legközelebb keringő holdak egyike. A legszélesebb pontján 86 km átmérőjű szabálytalan alakú kis égitest körülbelül 140 ezer km távolságban rója pályáját az óriásbolygó körül. A lyukacsos jégvilágot 1980-ban fedezték fel a Voyager-1 űrszonda egyik felvételén. A felvételek körülbelül 57 ezer km távolságból készültek, 1 pixel 339 méternek felel meg. A holdnak a kép jobb alsó részén látható vége a bolygó fele mutat.

2010. március 01.

Rengeteg vizet találtak a Hold sarkvidékén

Rengeteg vízjeget talált az indiai űrhivatal szondája a Hold sarkvidékén. A kráterek mélyén, ahová a napfény sosem ér el, 600 millió tonna víz is lehet,-250 fokos jéggé fagyva.A NASA és az indiai űrhivatal közös kísérletében a Chandrayaan-1 űrszonda radarjai óriási mennyiségű vízjeget fedeztek fel a Hold pólusainak környékén, a felszín alatt. A napfényt soha nem látó sarkvidéken összesen 40, kisebb-nagyobb kráterben mutatta ki a radar a víz nyomait, ezek átmérője 2 és 15 kilométer között mozgott.
A jégpáncél vastagságát nem tudták pontosan megmérni, de a legóvatosabb becslések szerint is több méter vastag lehet a jég. Csak ezekben a kráterekben 600 millió tonna lehet a vízjég mennyisége a NASA tudósainak számításai szerint.

2010.márc.02.

Kozmikus részecskegyorsítókat figyelt meg a Fermi űrtávcső

Földünket folyamatosan éri a világűrből közel fénysebességgel érkező, nagyenergiájú kozmikus részecskék zápora, amit összefoglaló néven kozmikus sugárzásnak szokás nevezni. Szerencsére a kozmikus sugárzás részecskéi energiájuk nagy részét elvesztik bolygónk légkörébe lépve, éppen ezért földfelszíni detektálásuk csak közvetett módon, speciális detektorok segítségével valósítható meg.Különösen fontos kérdés, hogy honnan származnak a részecskék - mivel azonban űrbeli útjuk során a kozmikus mágneses terek többször is eltéríthetik ezeket, a közvetett megfigyelésekből nehéz messzemenő következtetéseket levonni.

2010. március 03.

Mégsem mennek nyugdíjba az űrsiklók?

Az amerikai Űrkutatási Hivatalnak (NASA) havonta 200 millió dollárjába kerül a flotta működés képes állapotban tartása. A három űrrepülőgépből álló flotta egyik tagja, a Discovery április 5-én szállna fel személyzetével az épülő Nemzetközi Űrállomásra, majd a tervek szerint a 29 éve tartó űrsiklóprogramot szeptember végén befejezettnek nyilvánítják.
Számos törvényhozó nemrég sürgette az űrsiklóprogram időbeni kiterjesztését arra hivatkozva, hogy az űrrepülőgépek nélkül az Egyesült Államok ki lenne szolgáltatva az oroszoknak, illetve a Szojuz hordozórakétáiknak, ha folytatni akarják a Nemzetközi Űrállomás építését, használatát.A NASA mostani bejelentése egy újabb jele annak, hogy az űrsiklóprogram aktív marad.

2010.márc.10.

Kanyargó lávacsatorna a Marson

Új adatok azt mutatják, hogy a Mars kanyargó csatornáinak legalább egyikét nem víz, hanem folyékony láva alakította ki.
Bleacher és munkatársai azonban alapos vizsgálat alá vettek egy csatornát az Ascraeus Mons vulkán délnyugati részén. Ez az egykori tűzhányó a Tharsis Montes nevű vulkánhármas egyike. A tudósok négy műszer nagyfelbontású képeit használták: a THEMIS (Thermal Emission Imaging System),CTX (Context Imager), a HRSC (High/Super Resolution Stereo Color), valamint a MOLA (Mars Orbiter Laser Altimeter) régebbi képeit. Ezek az adatok minden eddiginél részletesebb képet adtak a területről a tudósok kezébe.
A mérések eredményeként a csatornák belsejében teraszos falakat találtak, illetve olyan csatornákat, amelyek megjelennek, majd eltűnnek, esetleg visszacsatlakoznak a főágba. A falak függőleges magassága kábé 9 méter.
Mindebből az látszik, hogy a korábbi várakozásokkal szemben a láva is képes olyan finom alakzatokat kialakítani, mint amilyeneket eddig kizárólag vízzel hoztak kapcsolatba. Ezek az új eredmények azt sugallják, hogy hasonló csatornákat látva nem lehet egyértelműen vízre következtetni.
Bleacher természetesen megjegyezte, hogy csoportjának eredményei nem zárják ki sem a folyékony víz jelenlétét, sem azt, hogy víz alakíthatott ki csatornákat a Marson. Semmiképpen sem szabad azonban lebecsülni az olvadt kőzetek felszínformáló erejét.

2010.márc.11.

Másfél millió év múlva jön a világvége

A Gliese 710 a narancsszínű törpék osztályába tartozó űrobjektum, a 156 olyan csillag egyike, amiről a csillagászok tudják, hogy valamikor a jövőben meg fogja közelíteni a Naprendszert. Vadim Bobylev orosz csillagász az Európai Űrügynökség Hippacros programjának legújabb adataival számolva arra jutott, hogy 86 százalék a valószínűsége, hogy a csillag pusztító üstököszáport fog zúdítani a naprendszerünk belső bolygóira, így a Földre is, ha majd ideér - nagyjából 1,5 millió év múlva.

2010. március 16.

18 éves nyerte az Intel tehetségkutatóját

Erika DeBenedictis, az Albuquerque Akadémia 18 éves diákja nyerte az Intel által szponzorált tudományos tehetségkutató versenyt, szoftvere jól jöhet a NASA-nak a Naprendszeren belüli utazások megtervezéséhez.
Kedden jelentették be [1], hogy DeBenedictis nyerte a díjat és a vele járó 100000 dollárt, amelyet az Intel és egy, a tudományt az emberekkel megismertetni akaró alapítvány közösen ítél oda évente. A verseny hatnapos washingtoni döntőjén negyvenen vettek részt, akik fejenként 7500 dollár jutalmat kaptak.
A győztes DeBenedictis által készített szoftver arra a tudományos elvre alapozva készült, hogy az égitestek gravitációs erejének felhasználásával létrehozhatóak olyan "gyorsforgalmi utak" az űrben, amelyek használatával az űrhajók üzemanyagot és időt spórolhatnak meg. A szoftver jól jöhet a NASA kutatóinak, akik régebb óta dolgoznak a "bolygóközi szupersztrádák" elméletén, hogy megkönnyítsék a jövőbeni űrutazásokat.

2010.márc.17.

Magyar részvétellel fedezték fel a Földre legjobban hasonlító exobolygót

Olyan, mint a Jupiter, de a Merkúréhoz hasonló pályán kering a csillaga körül: az ismert exobolygók közül a CoRoT-9b hasonlít leginkább a bolygókról a Naprendszerben kialakított képhez.A CoRoT mesterséges holdat a francia űrügynökség készítette az ESA közreműködésével. 2006 óta kering Föld körüli pályáján, hogy mindössze 27 centiméter átmérőjű távcsövével csillagok apró fényességváltozásait vizsgálja. A változások megfigyelése egyrészt a csillagok előtt elvonuló bolygók fedéseinek felismerését, másrészt a csillagok belső szerkezetét feltáró rezgések vizsgálatát teszi lehetővé.Most is ilyen tranzitmódszerrel történt exobolygó-felfedezésről van szó.Az új bolygó egy szempontból hasonlít az eddig ismert fedési exobolygók legtöbbjére: tömege viszonylag nagy, a Jupiteréhez hasonló.Ami a csillagától való nagy távolságon, és a kevéssé lapult pályán kívül a leginkább megkülönbözteti tőlük, az a hőmérséklete. Nem egy eddig megszokott forró Jupiter típusú bolygóról van szó, a számítások szerint légkörének hőmérséklete-20 és 160 Celsius-fok körüli, és nem lehet nagy eltérés a megvilágított és az éjszakai félteke között. Olyan fizikai körülmények uralkodnak tehát rajta, amilyenekkel a Naprendszer bolygóin is találkozhatunk.

2010.márc.18.

Visszaérkezett a Földre a Szojuz TMA-16 űrhajó

A leszálló kapszulában lévő harmadik helyen első ízben nem űrhajós utazott, hanem az űrállomáson végzett kutatómunka eredményeit tartalmazó csomag. A leszállóegység a kijelölt időpontban és helyen, közép-európai idő szerint 12.23-kor a kazahsztani Arkalik várostól 60 kilométerre északkeletre ért földet.
Szurajev most először, Williams már harmadszor járt a világűrben. Az űrállomáson 169 nap alatt két orosz teherűrhajót és két amerikai űrkompot fogadtak, a Szojuz TMA-16 űrhajót pedig egyszer átkapcsolták a Csillag modul csatlakozóegységéről a Kis Kutatómodul 2. megfelelő egységére. Szurajev és orosz kollégája, Oleg Kotov az orosz program alapján egyszer űrsétát is tett.
Szurajev az első űrbloggerként is beírta a nevét az űrkutatás történetébe: száz bejegyzésében az űrhajósok hétköznapjait mutatta be, és válaszolt a blog olvasóinak számos kérdésére. Az ISS-en a 22. expedíció tagjainak visszatérte után a december végén érkezett 23. expedíció folytatja a munkát: az orosz Oleg Kotov a parancsnok, a fedélzeti mérnökök Szoiti Noguti japán és Timothy Creamer amerikai űrhajósok.

2010.márc.18.

 


 

 




 

 

 

 

 

Oldalmenü
Diavetítő
Naptár