MARS

ADATOK:

Aphélium távolsága:249 228 730 km   1,665 991 16 CsE

Perihélium távolsága:206 644 545 km  1,381 333 46 CsE

Fél nagytengely:227 936 637 km   1,523 662 31 CsE

Pálya kerülete:1 429 000 000 km    9,553 CsE

Pálya excentricitása:0,093 412 33

Sziderikus keringési idő:686,9600 nap  (1,8808 év)

Szinodikus periódus:779,96 nap  (2,135 év)

Min. pályamenti sebesség:21,972 km/s

Átl. pályamenti sebesség:24,077 km/s

Max. pályamenti sebesség:26,499 km/s

Inklináció:1,850 61°  (5,65° a Nap egyenlítőjéhez képest)

Felszálló csomó hossza:49,578 54°

Holdak:2 (Phobos és a Deimos)

Egyenlitő sugár:3402,5 km   (a földi 0,533-szerese)

Poláris sugár:3377,4 km   (a földi 0,533-szerese)

Lapultság:0,007 36

Felszín területe:1,448*108 km2  (a földi 0,284-szerese) 

Térfogat:1,6318*1011 km3   (a földi 0,151-szerese)Tömeg:

Tömeg:6,4185*023 kg   (a földi 0,107-szerese)

Átlagos sűrűség:3,934 g/cm3

Felszíni gravitáció:3,69 m/s2

Szökési sebesség:5,027 km/s

Sziderikus forgásidő:1,025 957 nap   (24,622 962 óra)

Forgási sebesség:868,22 km/h

Tengelyferdeség:25,19°

Deklináció:52,886 50°

Albedó:0,15

Felszíni nyomás:0,7-0,9 kPa

Összetevők:95,72% szén-dioxid
2,7% nitrogén
1,6% argon
0,13% oxigén
0,07% szén-monoxid
0,03% vízpára
0,01% nitrogén-monoxid
2,5 ppm neon
300 ppb kripton
80 ppb xenon
30 ppb ózon

Mars domborzati képe

 A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók.

Mars mérete a Földhőz

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik.Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve. Amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

 Fizikai tulajdonságai

Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid-125 °C-on kicsapódik szénsavhó formájában. A víz csak 0 és +2 °C között folyékony halmazállapotú. 0 °C feletti hőmérséklet csak ritkán fordul elő, télen az 50. szélességi foktól délre jelentős területeken csökken a hőmérséklet a szén-dioxid fagyáspontja alá. Az ekkor kicsapódó szénsavhó ugyanakkor nyáron elolvad. Igen fontos éghajlati jellemző a nagy napi hőingás.

Mars por ördög

A talajminták vizsgálata alapján a Mars talaja nagy valószínűséggel alkalmas az életre, növények termesztésére: Antarktisz szárazabb völgyeiben található talajhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Lúgos kémhatású (az adott elemzés 8-9 közötti pH értékeket mutatott ki), kimutatható magnézium, nátrium és kálium, az élethez szükséges tápanyagokat, és vegyületeket is találtak.

Mars felszín

Topográfiája

A Mars felszíne két jelentősen különböző részre tagolódik. Az északi sík vidéken lávafolyások találhatóak, míg a déli részen felföldek ősi becsapódások nyomaival. Földi távcsövekkel nézve a Mars szintén két részre tagolható, amelyek albedója (fényvisszaverő képessége) különböző.

A világosabb területeken vörös vasoxidban gazdag por és homok található.

A Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely fagyott vizet és szén-dioxid-ot tartalmaz. Az Olympus Mons, a már nem működő pajzsvulkán, a 27 km-es magasságával a Naprendszer legmagasabb hegye. (A Földön a háromszor akkora gravitáció miatt nem lehet ekkora hegy.) Az Olympus Mons a Tharsis-régióban található, amelyen még több nagy kialudt vulkán is van. A Marson van a naprendszer legnagyobb kanyonrendszere, a Valles Marineris is, mely 4000 km hosszú és 7 km mély.

Nagy felbontású színes Pathfinder-felvétel 1997-ből

A Marsot rengeteg becsapódási kráter tarkítja. A legnagyobbak ezek közül a Hellas-medence, amelyet világos vörös homok borít.

Nullszint: Mivel a Marson nincs óceán és így tengerszint sem, így nullszintnek az átlagos gravitációs felszín-t választották.

Nullmeridián: A Mars egyenlítőjét a forgása meghatározza, de a nullmeridiánt, a nullás hosszúsági kört nem. A Marson a Sinus Meridianiban jelöltek ki egy krátert, amely a nullmeridiánt kijelöli.

 Spirit leszállóegysége a marsautóról fényképezve

 A Mars holdjai

A Marsnak két holdja van: a Phobos és a Deimos. Mindkettő kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazt az oldalukat mutatják a Mars felé. Mivel a Phobos gyorsabban kering a Mars körül, mint ahogy a bolygó maga kering, az árapályerők lassan de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobos majd a Mars felszínébe fog csapódni. Mivel a Deimos elég távol van, ezért a pályája egyre növekszik. Kis méretük és erősen elnyúlt pályájuk alapján valószínűleg két befogott aszteroidáról van szó.

 A Mars felfedezése

A Hold után a Marsot kereste fel a legtöbb űrszonda. Az egyik legfontosabb kérdés, amit a kutatások el kellett döntsenek, hogy van-e élet a bolygón. A Mars kutatására felküldött űrszondák legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a kitűzött feladatait. Az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről az amerikai Mariner-4 készítette el. A felszínre először a szovjet Marsz-3 lander szállt le. Az Mars első műholdja a Mariner-9 volt.

Mars szovjet bélyeg

 1960-as évek

-Marsz 1

-Mariner 4

-Mariner 5

-Mariner 6

-Mariner 9

-Valles Marineris

A tervezett MAVEN marsszonda

1970-es évek

-Marsz 2-3-4-5-6-7-8

-Viking

1990-es évek

-Observer

-Marsz 8

-Mars Climate Orbiter

-Mars Odyssey

-Mars Exploration Rover

- Mars Pathfinder

-Mars Global Surveyor

-Phoenix űrszonda

A Mars Pathfinder marsautója

Napjaink és közeljövő:

-2009-ben indulna az orosz Fobosz-Grunt, a kínai Jinghuo1

-2011-ben indul a tervek szerint az amerikai Mars Science Laboratory

-2013-ban a NASA következő Mars Scout-küldetését, a Mars Atmosphere and Volatile Evolution (MAVEN) orbitert

-2016-ban tervezik az európai ExoMars indítását, valamint a harmadik Mars Scout-szonda mellett indulna az Astrobiology Field Laboratory

-2018-ban, vagy később kezdik meg a Mars Sample Return

-2020-ban indulna a Mars Scout program negyedik szondája

Viking egységek modelje

Marskutató űrszondák:

Elrepülő szondák:-Mariner 4,-Mariner 6,-Mariner 7,-Marsz 4,-Marsz 7

Keringő szondák:Marsz-2,Marsz-3,Mariner-9,Marsz-5,Viking-1,Viking-2,Fobosz-2,Mars Global Surveyor,Mars Odyssey,Mars Express,Mars Reconnaissance Orbiter

Leszálló szondák és roverek:Marsz-2,Marsz-3,Marsz-6,Viking-1,Viking-2,Mars Pathfinder,MER-A Spirit,MER-B Opportunity,Phoenix

Tervezett Mars-szondák:Fobosz-Grunt,Mars Science Laboratory,Mars Telecommunications Orbiter,Beagle3,ExoMars,Astrobiology Field Laboratory

Mariner 4

Élet a Marson

Az élet a Marson tudományos és tudományos-fantasztikus feltételezés, melyet a bolygó kutatásának története során számtalanszor felvetettek, megnyugtatóan bizonyítani vagy kizárni azonban egyelőre nem sikerült. A Mars a földön kívüli élet legközelebbi, emiatt legkönnyebben kutatható lehetséges helyszíne, itt a mai ismereteink szerint könnyen elképzelhető valamilyen egyszerű (a baktériumok fejlettségi szintjén álló) életforma felfedezése. A marsi élet kutatása napjainkban elsősorban Mars-szondák segítségével zajlik, a legerősebb, mellette szóló bizonyíték mégis egy, az Antarktiszon fellelt marsi eredetű meteorit, az ALH 84001, melyben baktériumokra emlékeztető (azoknál lényegesen kisebb, inkább a feltételezett nanobaktériumokra hasonlító) fosszíliákat találtak.

BAKTÉRIUMOK

A Phoenix űrszonda lábain lévő feltételezett vízcseppek alakjának változása

 

 

Oldalmenü
Diavetítő
Naptár