ŰRSZONDA NEVEI ÉS ISMERTETÉSE

  Luna

 Szovjet holdkutató űrszondasorozat (korábbi nevén Lunyik), 1959 - 1976 között 24 tagja indult.

 Luna-1

 Holdszonda, az első Hold felé irányított űrrakéta, amely az első mesterséges bolygó lett. A Luna-1 feladata a Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata.1959 januárjában indították.

 Luna-2

 Holdrakéta, az első mesterséges égitest, amely elérte a Hold felszínét. Feladata a Hold eltalálása és a Luna-1-hez hasonlóan a Föld-Hold, valamint a Hold körüli térség vizsgálata.
1959 szeptemberében indították.

 Luna-3

 Holdszonda, amely először készített felvételeket a Hold túlsó, Földről nem látható oldaláról 1959-ben. Egyúttal ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések a világűrben.
1959 októberében indították.

 

 

 Luna-9

Holdszonda, amely az első sima leszállást hajtotta végre a Holdon és az első helyszíni panoráma-felvételeket közvetítette a Földre. Ez volt az első eset az űrhajózás történetében, hogy egy űreszköz idegen égitest felszínén működött és képeket közvetített.
1966 januárjában indították.

 
Luna-10

 Holdszonda, amely a Hold első mesterséges holdja lett.
1966 márciusában indították.

Luna-17

  Holdszonda, amely első alkalommal juttatott a Hold felszínére önjáró berendezést, a Lunohod-1-et. Feladata a Hold adott területére sima leszállással leszállással eljuttatni egy mozgó holdlaboratóriumot. 1970 novemberében indították.

 Mariner

 Amerikai bolygókutató űrszonda sorozat. 1962 - 1972 között tíz tagja indult a Mars, a Vénusz és a Merkúr felé, majd 1977-ben Voyager néven kettő a külső nagybolygókhoz.

 
Mariner-2
 
A Mariner-1 sikertelen indítása után a Mariner-2 1962-ben került a Vénusz felé tartó mesterségesbolygó-pályára mint az USA első űrszondája a bolygóközi térben. Ez volt az első űreszköz, amely méréseket továbbított a Földre egy másik bolygó közvetlen közeléből.

Mariner-4

A Mariner-3 sikertelen indítása után a Mariner-4 1964 végén indult a Mars felé. Ez volt az első űreszköz, amely fényképet továbbított a Földre egy másik bolygó felszínéről. Legfontosabb berendezése a televíziós kamera volt, amely az első közelfelvételeket készítette a Marsról. Összesen 21 felvételt készített.

Mariner-9

  Ez volt az első űreszköz, amely egy idegen bolygó mesterséges holdjaként működött. A Mariner-9 útjának legfontosabb eredménye a Mars első teljes térképének az elkészítése volt.
 
Mariner-10
  A Vénusz és a Merkúr bolygó kutatására 1973-ban indított űrrakéta. Az első műszeres szonda a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr közelében, az első kísérlet a gravitációs  hintamanőver alkalmazására két célpont vizsgálata érdekében, és az első program, melynek során az űreszköz heliocentrikus pályán többször visszatértcélpontjához.

 Pioneer

Amerikai hold- és bolygókutató űrszondasorozat. 1958 - 1973 között 11, 1978-ban Pioneer-Vénusz néven két tagját bocsátották föl. A Jupitert és a Szaturnuszt vizsgáló 1972-ben illetve 1973-ban indított Pioneer-10 és Pioneer-11 az első űrszondák voltak az óriásbolygók közelében, egyben az első ember alkotta űreszközök, amelyek elhagyták a Naprendszert.

Pioneer-10 és Pioneer-11

A Jupiter megközelítésére indított űrrakéták. Az első űreszközök, amelyek eljutottak a külső bolygókig, az első ember készítette objektumok melyek elhagyták a Naprendszert, az első űreszközök melyek indításakor a pálya hintamanőverrel történő alakítását előre betervezték. Gazdag megfigyelési anyagot szolgáltatott a Jupiterről és környezetéről, illetve a Szaturnuszról is.

 Viking

Amerikai Mars-kutató űrszondák elnevezése. Az 1975-ben indított Viking-1 és Viking-2 Marsra leszállt egysége az esetleges marsi élet kimutatására végzett (nem egyértelmű eredménnyel) kísérleteket (1976). A keringő egység nagy felbontású felvételeket közvetített a Marsról és holdjairól.

 Voyager

 
Amerikai bolygókutaó űrszondák neve. A Voyager-1 és Voyager-2 (másnéven Mariner-11 és Mariner-12) indult a külső nagybolygók kutatására. A bolygók kedvező együttállása lehetővé tette sorban a Jupiter (1979), a Szaturnusz (1980-81), az Uránusz (1986) és a Neptunusz (1989) végiglátogatását. Mindkét űrszonda elhagyta a Naprendszert.
  
Giotto

Az első európai bolygóközi űrszonda. Az ESA űrszondája a Halley-üstökös vizsgálatára. 1985. július 2-án indult, 1986. március 16-án 600 kilométerre közelítette meg az üstökös magját és tv-képeket közvetített róla.

Ulysses-program

Az ESA és a NASA közös űrkutatási programja a Nap és a napszél magas naprajzi szélességekről történő megfigyelésére. Ehhez arra van szükség, hogy az űrszonda olyan pályán haladjon, amely átmegy a Nap pólusai felett, ehhez pedig a Jupiter gravitációs hatása szükséges. Az űrhajót a NASA űrrepülőgép gépéről indították 1990. október 6-án. Először a Jupiter felé indult, ahol mozgása kilép az ekliptika síkjából, és a Nap fölött körülbelül 1 CSE távolságra halad el. Az űrszondát radioizotópos termoelektromos generátor látja el energiával. Eredeti neve "International Solar Polar Mission" (Nemzetközi Nappólus Küldetés) volt, és a tervek szerint két űrszonda indult volna, de a NASA szondáját törölték a programból.

ROVER (Mars expedició)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldalmenü
Diavetítő
Naptár