Magyarok a gravitációs hullámok nyomában

Hazai készítésű műszer is közreműködik nemsokára a LIGO gravitációs hullámokat érzékelő rendszerében.
Einstein relativitáselmélete előrejelezte a gravitációs hullámok létezését, de megfigyelni eddig csak közvetetten sikerült őket a közvetlen érzékelés még várat magára. Ebben segíthet a LIGO nevű berendezés, amelynek fejlesztésében hazai szakemberek is közreműködnek.
A LIGO a Laser Interferometer Gravitational-Wave Observatory, tehát Lézer-Interferometriás Gravitációshullám Obszervatórium kifejezés rövidítése. Két nagy detektora az Egyesült Államok elhagyatott térségében, egymástól 3000 kilométerre áll. Ha egy gravitációs hullám halad át rajtuk, a téridő torzulása révén a csövekben mérhető távolság hossza enyhén megváltozik. Utóbbi a bennük vezetett fényhullámok interferenciája révén mérhető.
A magyar kutatók a műszer fejlesztésén túl a mérési eredmények kiértékelésével, és a gravitációs hullámok asztrofizikai alkalmazásával is foglalkoznak.

2009. szeptember 07.

Csillaghírnök a korai Univerzumból

Egy ultrafémszegény objektum részletes kémiai vizsgálata segíthet megválaszolni a fiatal Univerzumban lévő csillagok fejlődésével kapcsolatos kérdéseket.
A csillagok korára elsősorban a légkörükben lévő kémiai elemek aránya alapján következtethetünk. Míg a fiatal Világegyetem gázfelhői (melyekből a csillagok születnek) csaknem teljes mértékben hidrogénből és héliumból álltak, addig a későbbiekben fokozatosan "beszennyeződtek" nehezebb elemekkel.
A jó minőségű megfigyelési adatoknak és a modellszámításoknak köszönhetően a vizsgálatot végző kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a csillag szülőfelhője egy első generációs szupernóva-robbanás révén szennyeződhetett nehezebb elemekkel. A korai, nagy tömegű csillagok fémtartalma más volt, mint a mostanság megfigyelt szupernóva-szülőcsillagoké, ez pedig minden bizonnyal befolyásolta a robbanás során keletkező elemek arányát is - melyek közül akkoriban a szén (legalábbis bizonyos típusú robbanások esetében) domináns alkotórészként szerepelhetett.

2009. szeptember 08.

Évi plusz hárommilliárdot kér a NASA

A túl szoros költségvetésére panaszkodik a NASA, és évi hárommilliárd dollár pluszt kér, hogy meghosszabbítsa az űrsiklók és a nemzetközi űrállomás élettartamát, és el tudja indítani az első expedíciókat a Mars holdjai felé.
Az amerikai űrprogramot képtelenség a terveknek megfelelően folytatni a NASA jelenlegi anyagi helyzete mellett derül ki az űrhivatal jelentéséből, amiben az ügynökség évi hárommilliárd dolláros emelést kér a most évi 18 milliárd dollár körüli költségvetéséhez.
A még Bush elnök által kihirdetett, Vision for Space Exploration nevű amerikai űrprogram roppant ambíciózus, bár mostanában, éppen a pénzhiányra hivatkozva egyre gyakrabban kurtítják meg a terveket, ezzel az új holdraszállásért folytatott versenyt tulajdonképpen feladva a kínaiakkal szemben, az űrhajózás következő nagy mérföldkövének számító Mars-utazást pedig a távoli jövőbe kitolva.
Az Obama-kormány felül akarja vizsgálni a teljes amerikai űrprogramot, az új irányvonalakról egyelőre csak annyit tudni, hogy a Hold-kutatásról jelentős energiát és pénzt akarnak átcsoportosítani más területekre.

2009. szeptember 09.

Kannibalizmus a lokális galaxishalmazban is.

Egy új kutatás szerint a távoli galaxisok körében gyakran megfigyelt kölcsönhatási forma, a bekebelezés szűkebb környezetünkben, a Lokális Csoportban is működik. A nagy falánk az Andromeda-köd.Egy népes nemzetközi kutatócsoport a 2,5 millió fényévre található Andromeda-ködöt vizsgálta a 3,6 méteres kanadai-francia-hawaii-i távcsövet (Canada-France-Hawaii Telescope, CFHT) és annak MegaCam/MegaPrime elnevezésű digitális kameráját használó program keretében. A felmérés egyedülálló a maga nemében, ugyanis egy körülbelül 1 millió fényév átmérőjű területnek megfelelő égboltrészt vizsgáltak át, melynek eredményeként az egy égboltterületről valaha is készült legszélesebb és "legmélyebb" áttekintő képet kapták.
A kutatók szerint az M31 galaxis legkülső részein található csillagok nem keletkezhettek magában az Androméda-ködben, ugyanis a középponttól ilyen távol a gáz sűrűsége nem elegendő a létrejöttükhöz. Ez pedig erősíti azt a feltételezést, hogy egy másik, kisebb galaxisból maradtak vissza, amit az M31 a nem is túl távoli múltban szakított részeire, illetve, hogy az Androméda-köd ma is az expanzió állapotában van.

2009. szeptember 09.

Hova érdemes leszállni a jeges jupiterhold felszínén?

A megfelelő leszállóhely kiválasztása fontos lépés a majdani, esetleg élet után is kutató űrszonda tervezése során.
A Jupiter négy, nevezetes Galilei-féle holdja közül a legkisebb az Europa nevű égitest. Az óriásbolygó környezetében uralkodó körülmények miatt igen valószínű, hogy a saját Holdunknál valamivel kisebb kísérőn a roppant vastag jégréteg alatt hatalmas vízóceán található. A folyékony vízben pedig esetleg kedvezőek lehetnek a feltételek valamiféle roppant alacsony szintű élet megjelenésére is akár, így az Europa hold kutatása igen fontos jövőbeli feladat lehet.

 2009. szeptember 10.

Azonosítatlan műholdat lőttek fel a Discovery érkezése előtt!

Szupertitkos amerikai műholdat lőttek fel kedden, helyi idő szerint délután 5:35kor Cape Canaveralról. Az Atlas hordozórakéta által szállított műhold a kommunikációs műholdak fellövési pályáján került az űrbe, annak pontos funkciójáról és feladatáról mindeddig egy kormányhivatal sem tett bejelentést.
 A Cape Canaveralról fellőtt Atlas V rakéta miatt úgy gondolják az amatőr csillagászok, hogy egy legfeljebb 5 tonna súlyú műhold kerülhetett az űrbe. A rakétát keleti röppályán lőtték fel, ez pedig tipikusan az a pálya, amin a geostacionárius pályára állítandó kommunikációs műholdakat lövik fel, írja a Florida Today.

2009. szeptember 10.

Pillangók és integető jósok: a Hubble űrteleszkóp új képei

Májusi, tizenhárom napon át végzett javítását követően megérkeztek a Hubble űrteleszkóp új felvételei. Az új kamerával a Tejút születése előtt keletkezett galaxisok részleteit is megfigyelhetik, valamint fény derülhet arra is, hogy miként terjedt szét a "sötét anyag" az univerzumban. A hivatalos bejelentés szerint a Hubble még öt évig zavartalanul működhet.
-Carina Nebula, tőlünk mért távolsága 6500 és 10000 fényév között van
-Omega Centauri

2009 szeptember 10.

A Luna 2 holdrakéta 50 éve érte el a Hold felszínét

A Hold meghódításáról régen álmodozott az emberiség, elég például Verne regényét említeni. A Hold vizsgálata sokáig csak távcsövekkel folyt, egészen 1957-ig, amikor a Szputnyik-1 felbocsátásával kezdetét vette az űrkorszak. A szovjetek a Luna, az amerikaiak a Pioneer programmal igyekeztek megelőzni egymást, és a tudományos eredmények mellett propaganda-győzelmet aratni a másik fölött.
1959 januárjában a Luna-1 6000 kilométerre megközelítette a Holdat, és végül az első mesterséges bolygó lett. A program második űrszondája már elérte a Hold felületét. Az 5,2 méter hosszú és 2,4 m átmérőjű, 390,2 kilogramm súlyú, gömbölyű Luna-2 33,5 óra repülés után ért Holdat.
A kudarcok nyomán felgyorsított Apollo-program a versenyfutásban mégis az ő végső győzelmüket hozta: 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin lépett elsőként a Holdra.

2009 szeptember 11.

Tizenkét év után szabadult a Jupiter fogságából

A múlt század közepén a Jupiter "kelepcébe csalt" egy mellette elhaladó üstököst, amelynek csupán tizenkét év múlva sikerült szabadulnia a "rabságból - számoltak be hétfőn a csillagászok az Európai Bolygótudományi Kongresszuson Potsdamban.

2009.szeptember 14.

Felbocsátották az első japán teherűrhajót

Péntek délután elstartolt a H-2 Transfer Vehicle, azaz HTV teherűrhajó a japán déli részén található Tanegasima űrközpontból, és néhány perccel később Föld körüli pályára állt. Az első japán teherűrhajót szállító H2B hordozórakétának ugyancsak ez volt az első űrmissziója.A teherűrhajó felbocsátása mérföldkőnek számít a japán űripar történetében, és egyben kulcsfontosságú eleme az ISS-programnak, amely hamarosan kénytelen lesz mellőzni a kiöregedő amerikai űrsiklók szállítókapacitását. Az űrsiklókat várhatóan jövőre vonják ki a forgalomból biztonsági megfontolások és a magas költségek miatt, és ezzel fontos szerephez jutnak a japán teherűrhajók az ISS-programban.
A HTV várhatóan szeptember 17-én csatlakozik az Nemzetközi Űrállomáshoz, és november 3-án válik le róla. A 10,5 tonna súlyú teherűrhajó 4,5 tonna rakományt - élelmiszert és különféle berendezéseket - szállít az ISS-re.
Az új, H2B hordozórakéta erősebb elődjénél, a H2A-nál, amely műholdakat juttatott a világűrbe. Az 531 tonnás, 57 méter hosszú hordozóeszköz teherbírása 16,5 tonna.
A tokiói sajtó szerint Japán több mint 1,2 milliárd dollárt költött az új teherűrhajó és az új hordozórakéta kifejlesztésére, illetve az űrmisszióra való felkészítésükre.

2009 szeptember 14.

Megtalálták az első szilárd bolygót a Naprendszeren kívül

A csillagászok eddig 330 bolygót azonosítottak a Naprendszeren kívül, ebből egy tucatnyiról sejtik, hogy a halmazállapota szilárd lehet. A Földtől 500 fényévnyire levő CoRoT-7b az első, amiről be is bizonyították, kogy kőzetből van, ellentétben az exobolygók többségével, amelyek gázóriások.
A CoRoT-7b a Földtől 500 fényévnyire van. Tömege a Föld ötszöröse, átmérője pedig bolygónk másfélszerese. Ennek alapján számították ki, hogy szilárd a bolygó felülete, sűrűsége pedig a Földéhez hasonló.

2009. szeptember 15.

4,2 milliárdot spórol, vagy pazarol az MTV?

Az MTV kettes programja új műholdra költözik, ezzel együtt felére csökkentették a jeltovábbítás eddig 1,2 milliárd forintos költségét. Így elvileg hét év alatt 4,2 milliárdot spórolnak. Viszont ha másképp nézzük, pont ugyanennyit dobnak ki az ablakon, hiszen nincs is szükségük műholdhelyre.
Elvileg hét év alatt 4,2 milliárd forintnyi közpénzt spórolt a Magyar Televízió az új szerződéssel, csakhogy lett volna ennél még olcsóbb megoldás is. Vagy akár olyan, ami nem kerülne semmibe.

2009. szeptember 16.

A Naprendszer leghosszabb vihara zajlott a Szaturnuszon

A Szaturnusz bolygón január közepén kezdődött, nyolc hónapon át megszakítás nélkül tartó heves vihar a leghosszabb, amelyet valaha a Naprendszerben megfigyeltek.
A Szaturnusz viharai által okozott elektromos kisülések következtében tízezerszer erősebb rádióhullámok jönnek létre, mint a földi égiháborúk esetében.A legutóbbi hosszú vihar 2007 novembere és 2008 júliusa között tombolt a Naprendszer második legnagyobb bolygóján.

2009 szeptember 17.

A Holdon lehet a Naprendszer leghidegebb pontja

A Hold déli sarkának árnyékos kráterei lehetnek a naprendszer leghidegebb pontjai, még a Plútónál is hidegebbek - jelentették csütörtökön a NASA tudósai, mikor nyilvánosságra hozták az LRO holdszonda első begyűjtött adatait. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a felszín alatt víz van.

2009. szeptember 18.

Lényegesen kisebb az Apophis Földdel való ütközésének veszélye

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szerint a korábban számítottakhoz képest lényegesen kisebb a veszélye, hogy 2036 április 13-án a 269,75 méteres átmérőjű Apophis kisbolygó összeütközik a Földdel.
A korábbi számítások szerint az ütközés valószínűsége 1:45.000 volt. A csillagászok most újból meghatározták az aszteroida pályáját, s e kalkulációk szerint 1 a 250 000-hez az esélye annak, hogy bekövetkezik a "világvége". "Korábban sem volt semmi ok az aggodalomra, most még kevésbé kell félnünk" - hangsúlyozta Steve Chesley, a NASA bolygókutatással foglalkozó részlege, a Jet Propulsion Laboratory (JPL) földközeli objektumokat kereső programjának a csillagásza. Chesley munkatársaival pontosította az aszteroida pályáját,.
Számításaik a Hawaii-szigeten működő obszervatórium korábban nem publikált felvételein alapulnak, amelyek révén sikerült pontosabban meghatározni az aszteroida koordinátáit. Öt éve, 2004-ben járta be a világot a hír, hogy az akkor felfedezett kisbolygó 2029-ben összeütközhet a Földdel. Később a pontosabb számítások alapján a tudósok kizárták ennek a veszélyét, kalkulációik szerint az Apophis "csupán" 29 450 kilométerre közelíti meg bolygónk felszínét 2029-ben.Az égitest azonban ekkor egy úgynevezett gravitációs kulcslyukon halad át, aminek következtében balszerencsés esetben 2036. április 13-án nekiütközik a Földnek - ennek az esélye most 1 a 250 000-hez -, egy későbbi lehetséges találkozás pedig 2037-ben következhet be, annak esélye 1 a 12,3 millióhoz.

2009.október 08.

Egymás után két űreszköz csapódott be a Holdba

Pénteken, október 9-én két amerikai űreszköz csapódott be a Hold felszínébe. Műszaki szempontból a művelet sikeres volt. A tudományos cél annak tisztázása, van-e vízjég az égitesten, ezekre az adatokra még várni kell - de a robbanás fényét és a kráter hősugárzását már most azonosították.

2009.október 10.

A Discovery az űrben vesztegel

A Discovery landolását helyi idő szerint csütörtök délutánra tervezték, de mivel Florida térségében erős szél fújt, és esett az eső, a repülésirányítók arra utasították az űrsikló asztronautáit, hogy egyelőre körözzenek a Föld körül.A 13 napos űrmisszió során a Discovery legénysége három űrsétát hajtott végre, szerelési és karbantartási munkákat végeztek az űrállomáson, amely kiépítése több mint tíz éve tart, és a vége felé közeledik. A jelenleg 327 tonna súlyú ISS építését 1998 decemberében kezdték meg, s jelenleg 84 százalékban készen van.Az űrsikló visszahozza a Földre Tim Koprát, aki közel két hónapot töltött az űrállomáson. Az űrhajóst a Discoveryn utazó csapat egyetlen női űrhajósa, Nicole Stott váltotta fel, aki a következő űrsikló megérkezéséig marad az ISS-en, és fedélzeti mérnökként dolgozik az űrbázison.

2009 október 11.

Milyen hosszú egy szaturnuszi nap?

Új mérési eredmények szerint a Szaturnusz valamivel gyorsabban forog a tengelye körül, mint ahogyan eddig gondoltuk, emiatt pedig valószínűleg változtatni kell a bolygó belső felépítésére vonatkozó elképzeléseinken is.
Az óriásbolygó tengelyforgási periódusa, s ezzel a szaturnuszi nap hossza az elmúlt évtizedek alatt többször is változott. A rotációs periódus a Föld esetében sem állandó, de a változás időskálája összehasonlíthatatlanul hosszabb. Természetesen a Szaturnusz esetében sem néhány évtized alatt bekövetkező valódi gyorsulásról, illetve lassulásról van szó, csak arról, hogy különböző módon végzett mérések más-más - akár tíz perces eltérésű - eredményt szolgáltattak a szaturnuszi nap hosszára.

2009.október 12.

Mini-üstökösök robbantak le a Holmes-ról két éve

Csaknem két esztendeje lesz annak, hogy 2007. október 24-én a Jupiter üstököscsaládjához tartozó, a Napot mintegy hat évenként megkerülő 17P/Holmes-üstökös váratlanul milliószorosára fényesedett. Az óriási méretű kómát fejlesztő égitest hetekig szabad szemmel is láthatóvá vált. Az eseményt szak- és amatőrcsillagászok követték az egész világon, sőt, a fényes "ködpamacs" a nagyközönség számára is látható volt. A látványos üstököst magyar amatőrcsillagászok is megörökítették, a szakcsillagászok pedig nagyobb műszerekkel, a földi és világűrbe telepített teleszkópokkal követték. A Hubble Űrteleszkóppal a látható fénytartományban, a Spitzer infravörös űrtávcsővel pedig a termális infravörös tartományban történtek megfigyelések.A Hubble Űrtávcsővel sikerült megfigyelni a Holmes-üstökös kisméretü magját, és meghatározni a méretét, ami mindössze 3,4 km-nek adódott. A Spitzer megfigyeléseiből pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a kicsiny üstökösmag szuperkitörését a belsejében lévő amorf vízjégnek kristályos szerkezetbe való fázisátalakulása okozhatta.

2009.október 15.

Harminckét új exobolygó felfedezését jelentették be

A Portóban 2009. október 19. és 23. között zajló, "Towards other Earths: perspectives and limitations in the ELT era" című, az exobolygók kutatásához is tervezett új generációs távcsövek és műszerek lehetőségeit tárgyaló konferencián az ESO HARPS (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) nevű spektrográfjának üzemeltetői 32 új exobolygó felfedezését jelentették be. Ezzel a számmal a HARPS megerősítette vezető pozícióját a Naprendszeren kívüli planéták azonosításának nemes versenyében. A bejelentés egyszerre mintegy 30 százalékkal emelte a kistömegű exobolygók számát, de 400 fölé tornázta az összes ismert planéta számát is. Az elmúlt öt év során a HARPS-hoz közülük 75-nél is többnek a felfedezése fűződik, jelentősen túlszárnyalva ezzel az öt esztendőre tervezett programmal kapcsolatos minden előzetes várakozást.

2009 október 20.

Exobolygó üstökösszerű pályán

Egy nemzetközi észlelőkampány eredményei alapján a különleges planéta pályájának rendkívüli elnyúltságát egy második csillag okozhatja.
A csillagászokat már régóta foglalkoztatja a HD 80606b jelű exobolygó, egészen pontosan annak különleges keringése. Míg a legtöbb ismert bolygó kis lapultságú (ez az érték 0 és 1 között változhat), közel kör alakú pályán kering, addig a tőlünk mintegy 200 fényév távolságban lévő, Jupiter-méretű planéta pályájának elnyúltsága egészen extrém, 0,93-as értékű.

A HD 80606b egy teljes keringése 111 napig tart; s míg pályájának a csillagtól legtávolabb eső pontjában (apasztron) kb. 0,86 Csillagászati Egységre (CSE), addig a csillaghoz legközelebbi pontban (periasztron) alig 0,03 CSE-re (kb. 4,5 millió km) van a központi égitesttől. Ilyen extrém pályalapultságot eddig csak üstökösöknél figyeltek meg.

2009.október 20.

Fontos bejelentésre készül a NASA

 A csúcstechnológiás spektrométer az indiai Chandrayaan-1 űrszonda fedélzetén dolgozott 2008. októbere óta a Hold felszínének minden eddiginél részletesebb feltérképezésén, illetve a felszínen található ásványok azonosításán.A Chandrayaan-1 egyik legfontosabb tudományos küldetése az volt, hogy a Mars után a Holdról is bebizonyítsák a vízjég jelenlétét a felszín alatt, ennek érdekében többször is végigpásztázta a műszereivel mindkét sarkvidéket.

2009.október 22.

Vízjeget talált marsi kráterekben az űrszonda

Vízjeget észlelt a vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter szonda számos becsapódás okozta kráterben a bolygó sarkvidéke és egyenlítője közötti félúton.
Ez az első alkalom, hogy jeget találtak ennyire közel a felszínhez a bolygó délebbi területein. A NASA űrszondájának becslése szerint a talált vízjég 99 százalékos tisztaságú. A 2008-ban a Marsra érkező Phoenix amerikai űrszonda, amely robotkar segítségével gyűjtött mintákat a környezetéből, és saját minilaboratóriumában elemezte azokat, az egyik talajmintával jeget hozott a felszínre a bolygó sarkvidékén.

Tavaly a Reconnaissance Orbiter radar megfigyelései eltemetett jégmezők jelenlétére utaltak a vörös bolygón. A mostani felfedezés váratlanul érte a tudósokat, mert nem számítottak arra, hogy vékony jeget találnak a bolygó északi sarkától ennyire délre. A felfedezés részleteit a Science tudományos szaklap pénteki számában ismertetik.

2009.október 25.

Japán halakat küld az űrbe

Az akvaristák által is kedvelt színes, apró trópusi ikrázó fogaspontyokat (a holland nyelvből eredő, elterjedt nevükön killifish, amit előszeretettel ferdítenek killfishre, azaz gyilkoshalra) a japán űrhivatal, a JAXA küldi fel az űrbe, egy húsz kutatóintézetből álló szövetség megbízásából. Három hónapot töltenek majd Föld körüli pályán keringve, ezalatt, ha minden jól megy, három új generáció születik majd a halakból. Miután visszaszállítják őket a Földre, alapos genetikai vizsgálatoknak vetik alá őket, hogy kiderüljön, milyen hatással volt rájuk a súlytalanság.

2009 október 27.

Bolygókezdemény bújt az aszteriodák közé

A Pallast 1802. március 28-án fedezte fel Heinrich Wilhelm Olbers Brémában. Az égitest pályájának különlegessége a többi, fő kisbolygóövezetben keringő nagy aszteroidáéhoz képesti nagy excentricitása (0,23) és inklinációja (34°).A Hubble-felvételek alapján Schmidt és kollégái újra megmérték a Pallas méretét és alakját, és azonosítani tudták a felszínén lévő sötét és világos területeket. A vízben gazdag égitest a bolygók esetében tapasztalható belső változásokon mehetett keresztül, azaz a Pallas nem csak egy szilikátokból és jégből álló nagy szikla. Schmidték szerint az objektum gömbölyded alakja és a felszín színének változásai nagyon fontosak annak kiderítésében, hogy a Pallas évmilliárdok óta változatlan-e, ahogyan azt eddig gondolták, vagy most is fejlődő, alakuló égistest. A kutatók a nagyfelbontású felvételek alapján inkább ez utóbbi lehetőség felé hajlanak.

2009. október 29.

Fellőtték az Ares 1-X hordozórakétát

Az Ares 1-X a floridai űrközpontból szállt fel, többszöri halasztás után szerdán 16 óra 30 perckor. Ez a világ jelenleg legnagyobb, körülbelül százméteres rakétája, amelyet a jövőbeni űrmissziók során, egyebek mellett a Hold-programban kívánnak felhasználni.A NASA azt tervezi, hogy ilyen hordozórakétákkal fogja Föld körüli pályára állítani az újgenerációs Orion űrhajókat is, amikor felváltják a kiöregedett űrrepülőgépeket. A Nemzetközi Űrállomásra a jelenlegi tervek szerint 2015-ben szállítanak vele először asztronautákat.A szerdai kísérleti fellövés 445 millió dollárba került. A rakéta nem érte el a világűrt, és nem vitt magával sem űrhajósokat, sem hasznos terhet, csak ballasztot és több száz érzékelőt. A start késleltetésének oka az volt, hogy újra le kellett ellenőrizni a rakéta rendszereit, mivel a kilövő állomás környékét több mint 150 villámcsapás érte az éjjel.

2009.október 29.

Nukleáris űrhajót építenek az oroszok

Nukleáris hajtóműveket most is használnak az űrhajókon, de ezeknek a fedélzetén csak passzív maghasadás történik. Ez annyit jelent, hogy a radioaktív plutónium-238 izotóp bomlásakor keletkező hővel termelnek áramot. Nem túl sokat, ezzel a módszerrel csak néhány száz wattot állítanak elő.Oroszország űrkutatói azonban egészen máson törik a fejüket. Ők aktív fúziós reaktorral meghajtott űrhajókról álmodnak, mert azok sokkal több energiát termelnek. Az USA és a Szovjetunió is kísérletezett a technológiával az 1960-as években. A szovjet atomműholdak több ezer wattot termeltek és körülbelül egy évig működtek.Még ennél is komolyabb reaktorokat terveznek az oroszok: Anatolij Perminov, a Roszkozmosz űrhivatal vezetője megawattos űrhajók fejlesztéséről beszélt, amire 600 millió dollárt szánnak, és körülbelül 9 év alatt végeznének a munkával. Az összeg nem túl nagy ahhoz képest, hogy a jövőbeni holdutazáshoz szükséges Orion űrkapszula fejlesztésére az USA már 3 milliárd dollárt elköltött.

2009. november 2.

Kicsomagolta antennáit a Föld vízkörforgását figyelő európai műhold

A műhold most úgy néz ki, mint egy háromágú csillag, közölte kedden az Európai Űrkutatási Hivatal. A talajnedvesség- és tengersótartalom-vizsgáló (SMOS) műholdat hétfőn bocsátotta fel az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA). A szonda egy orosz Rokot rakétával jutott orbitális pályára. A berendezés hiánypótló adatokat fog szolgáltatni, amelyek jobban megvilágítják majd a földi víz- és szén-dioxid-körforgás természetét.Az európai műhold két fontos dolgot fog megfigyelni. Egyrészt háromnaponként 1-2 méter mélységig méri a szárazföldek talajvíztartalmát, valamint rögzíti a növényzet növekedését és fotoszintézisét.A szonda másik feladata az, hogy mérje a tengerek sótartalmát. Ez is szorosan kapcsolódik a klímához, mert segít majd jobban megérteni a tengeri áramlatok és az éghajlat összefüggéseit.

2009 november 4.


Csillagával ellentétesen kering egy bolygó

A felfedezést a Hawaii-szigeteken található Subaru nagy teljesítményű távcső tette lehetővé. A japán nemzeti űrkutatási hivatal és a massachusettsi műszaki egyetem kutatói együtt vizsgálták a műszerrel a Földtől közel ezer fényévnyi távolságra, a Hattyú csillagkép irányában található bolygót, amely méreteiben 1,4-szerese a Jupiternek, és egy olyan csillag körül forog, amely 1,8-szor nagyobb a Napnál.A megfigyelések során kiderült, hogy a bolygó keringési iránya ellentétese a csillag tengely körüli forgásirányával.Narita Norio, a kutatócsoport vezetője úgy véli, hogy a kollégái által felfedezett bolygó ellentétes mozgását egy közelben található, különösen nagy méretű bolygó gravitációs tere okozza. A kutatócsoport tagjai most ezt a gigantikus bolygót akarjak megtalálni a Subaru távcső segítségével, hogy megerősítsék az elméletüket.

2009.november 5.

Szupernagyfelbontású panorámakép készült a Tejútrendszerről

Axel Mellinger professzor (Central Michigan University) 22 hónapot töltött a szükséges felvételek elkészítésével. A munka során 26 ezer mérföldnél is többet utazott, hogy Dél-Afrikából, illetve Texas és Michigan államokból fényképezhesse a Tejutat.Azonban a munka neheze csak ezután kezdődött. Az egyedi felvételeket nem lehetett minden további nélkül egymásra, illetve egymás mellé illeszteni, hiszen az éggömb különböző szeleteit ábrázolják, így mindegyik más-más módon torzult.
A feladatot Mellinger végül a Pioneer 10 és 11 szondák adatainak segítségével oldotta meg, melyek alapján meg tudta különböztetni a csillagok valódi sugárzását a háttérintenzitástól.A 70 darab,40°x27° nagyságú területet lefedő felvétel egy SBIG STL-11000 típusú CCD kamerával készült. A kamera 16 bites analóg-digitális konvertere által nyújtott dinamikus tartományt kitágítandó, Mellinger három expozíciós időt (240 s,15 s,0,5 s) használt. Minden expozíciós idővel és szűrőbeállításban 5-5 felvétel készült. Az új digitális panorámakép határfényessége 14 magnitúdó, felbontása 36 ívmásodperc/pixel.

2009. november 8.

A Messenger feltárta a Merkúr szinte teljes felszínét

A bolygó két pólusának a megfigyelése még hátra van, azt a Messenger 2011-ben hajtja végre, amikor állandó jelleggel pályára áll a Merkúr körül A fényképezőgépek lencséi és a Messenger fedélzeti műszerei a korábbi megfigyelésekhez képest a Merkúr felszínének további hat százalékáról készítettek színes, nagy felbontású fotókat. Így újabb geológiai jellegzetességeket sikerült észlelni, például egy medencét körülölelő világos részt, amely vélhetően vulkanikus eredetű.A Messenger egy új, mintegy 260 kilométer átmérőjű medencét is lefényképezett, amely kettős gyűrűre emlékeztető szerkezetével a nemrégiben felfedezett Raditladi-medencére emlékeztet.Ez a Merkúron ritka jelenség a bolygó kérgének a magma hatására történt deformálódásáról tanúskodik. Brett Denevi, az Arizonai Egyetem kutatója szerint a medence a vulkáni tevékenység legújabb jele a Merkúron. A kutató a geológiai képződmény korát egymilliárd évre becsülte.

2009.november 8.

A NASA és az ESA együtt megy a Marsra

Mindkét űrügynökség anyagi problémákkal küzd, ezért összefognak, hogy közös, hatékonyabb, és nagyobb tudományos eredményekkel kecsegtető Mars-programmal előzzék meg a kínaiakat.

Az amerikai és európai űrhivatalok már hónapok óta tárgyaltak arról, hogy összekössék a hasonló fázisban járó (és egyaránt finanszírozási problémákkal küzdő) Mars-programjaikat. A NASA és az ESA legfelsőbb vezetői végül Washingtonban aláírták a megegyezést, és elindították a közös, Mars Joint Exploration Initiative nevű projektet.

2009.november.10.

Szupernóva-robbanás előszelét észlelték

Az ESO műszereivel részletesen tanulmányozták egy olyan kettőscsillag kitörését, melynek komponensei között zajló folyamatok jó eséllyel vezetnek a jövőben egy Ia típusú szupernóva-robbanáshoz.A mai elképzelések szerint olyan kettős rendszerekben, melyek egyik komponense egy elfejlődött objektum, egy fehér törpe, a másik pedig egy normál csillag. A kettős tagjai azonban olyan közel keringenek egymáshoz, hogy a fehér törpe folyamatosan anyagot szív át a kísérőjétől. Ahogyan ez az átáramló anyag a fehér törpe felszínén rétegződik és egyre sűrűbbé válik, elér egy instabil állapotot, és ekkor egy része egy nóvakitörés során ledobódik.
Az elméletek szerint ez a tulajdonképpen szabályozottan lezajló termonukleáris robbanás a komponensekre nézve nem végzetes, utána az anyagbegyűjtés tovább folytatódhat, és a folyamat megismétlődhet.

2009.november.19.

Cunami volt a Nap felszínén

Százezer kilométer magas, óránként 900 ezer kilométer sebességű plazmahullámokkal jár a napkitörések után bekövetkező szoláris cunami, aminek a létezését tízéves vita után most bizonyította be a NASA két napfigyelő műholdja.2009 februárjában aztán a Solar Terrestrial Relations Observatory két műholdja egymástól függetlenül tudott megfigyelni egy újabb hasonló jelenséget. Az adatokat mostanra elemezték ki a NASA Goddard Space Flight Center kutatóközpontjának tudósai, és minden kétséget kizáróan megállapították: a szoláris cunami létezik.
A Nap felszínén terjedő óriási plazmahullámokat a két műhold 90 fokos szögben eltérő nézőpontból figyelte meg, így háromdimenziós modellt és animációt tudtak alkotni a csillagászok a hullámok születéséről ér terjedéséről. Az egész a 11012. számú napfolt hirtelen kitörésével kezdődött, ami több milliárd tonna gázt és plazmát dobott ki az űrbe, és a fizika törvényei pontosan ugyanolyan jelenséget generáltak utána, mint a Földön a tenger alatti rengések által kiváltott szökőárak.
A cunami hullámai, amit magnetohidrodinamikus hullámoknak, vagy röviden MHD hullámnak neveztek el, 100 ezer kilométer magasak voltak ez a két és félszerese a Föld kerületének. A hullám sebessége másodpercenként 250 kilométer, vagyis 900 ezer km/óra volt a kitöréskor.

2009.november.20.

Ismét elsüvített a Föld mellett a Rosetta

2004. március 2-i indítását követően hatalmas utat tett meg a belső Naprendszerben a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös kutatására indított Rosetta szonda. Végcélja eléréséhez nagy sebesség kell, amit bolygók szoros megközelítésével, úgynevezett hintamanőverekkel ér el. Eddig három ilyen manővert hajtott végre a szonda 2005 márciusában, 2007 februárjában és novemberében. A második alkalommal a Mars, a többi közelítésnél a Föld volt a célpont.Negyedik alkalommal november 13-án száguldott el a szonda a Föld közelében, alig 2500 kilométeres felszín feletti magasságban.A közelítés után ismét alvó állapotba kerül majd a szonda. Ez előtt, és közvetlenül utána egy-egy pályakorrekciót iktathatnak majd be a mérnökök, amennyiben erre szükség lesz, hogy a szonda pályáját az üstökös pályájához igazítsák. Mielőtt végső célját elérné, a szonda útba 2010. július 10-én elszáguld a Lutetia kisbolygó mellett, és tanulmányozza is.

2009.november.23.

Jön haza az Atlantis

Az Atlantis űrsikló november 16-án indult útjára hat asztronautával a floridai Kennedy Űrközpontból, majd két nappal később kötött ki a Föld körül átlagosan 350 kilométeres magasságban keringő űrbázison. Az űrhajósok háromszor sétáltak a világűrben. Felszerelték a Columbus európai űrlaboratórium két antennáját, valamint egy tartóelemet egy színképelemző berendezéshez, amely jövőre érkezik meg.Az űrsikló a tervek szerint pénteken száll le Floridában, hét asztronautával. Az alaplegénységgel tér haza Nicole Stott amerikai űrhajós, aki augusztusban érkezett az űrállomásra.
Ez volt idén az Atlantis ötödik és egyeben utolsó útja. A NASA jövőre is ötször indítana űrsiklót az ISS-re, és ezzel lezárja az 1981-ben kezdett programot. Utoljára várhatóan 2010 szeptemberében, de legkésőbb 2011 elején repül űrsikló az ISS-hez.Az űrrepülőgépek leszerelése után az ISS ellátását orosz, európai és japán teherűrhajókkal oldják meg, az űrhajósokat pedig Szojuz űrhajókkal lövik fel.

2009.november.27.

A Tejútrendszer őstörténetéről árulkodó gömbhalmaz

A Tejútrendszer középpontját körülvevő dudorban található Terzan 5 jelű objektum csillagai a gömhalmazoknál szokatlan módon legalább két ütemben keletkeztek, s valószínűleg egy galaxisösszeolvadás nyomait őrzik.

2009.dec.01.

Gigászi szupernóva-robbanást figyeltek meg

A mi Napunk egy viszonylag kis tömegű csillag, amelyben jelenleg a hidrogén fúziója szolgáltatja az energiát. Ennek kifogytával, egy rövid, héliumot felhasználó fúziós korszak után központi csillagunk a vörös óriás fázist elhagyva, évmilliárdok alatt kihűlő fehér törpeként végzi majd be.
A megfigyelt szupernóva és hasonló óriáscsillagok jövőbeli vizsgálata bepillantást enged a hatalmas csillagok robbanási folyamataiba és segíthet megérteni, hogyan járultak hozzá az univerzum jelenlegi anyagi összetételének kialakításához. A régmúlt szupernóvák elengedhetetlenül fontosak voltak ugyanis a nehezebb elemek előállításában, és azoknak a kozmikus környezetbe juttatásában. Ezekből a beszennyezett kozmikus felhőkből alakulhattak ki később az esetleg élet hordozására is alkalmas bolygórendszerek. A most megfigyelt szupernóva-robbanás során például a megsemmisülő, közel 100 naptömegnyi csillagmagból a kutatók szerint többek között 5 naptömegnyi nikkel keletkezett.

2009.dec.09.

Technikai áttörés a csillagászati képalkotásban

Az ESO VLT távcsőrendszerén alkalmazott új adaptív optikai eljárás több műcsillag használatával az eddigi módszerekkel összevetve jóval nagyobb égboltterületet tud közel torzításmentesen leképezni.
Egy kutatócsoport Hugues Sana (European Southern Observatory, ESO) vezetésével a halmaz centrális részéről készített felvételeket az ESO VLT távcsőegyüttesének új adaptív optikás rendszerével, a MAD-del (Multi-conjugate Adaptive optics Demonstrator). Az adaptív optika nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően a rögzített felvételek szinte teljesen mentesek voltak a földi légkör torzító hatásától, így a kutatók rendkívül éles képeket nyerhettek a vizsgált halmazterületről.

2009.dec.16.

A Holdon van a leghidegebb az egész Naprendszerben

A NASA űrszondájának adatai szerint a Hold északi pólusának örök sötétségbe burkolózó krátereiben találhatók a Naprendszer leghidegebb pontjai.

A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda Diviner nevű műszere szerint a Hold északi pólusi térségében található kráterek hőmérséklete akár a mínusz 249 Celsius fokot is elérheti.

"A Naprendszeren belül a Holdon találhatók a legszélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok" - mondta David Page, a Kaliforniai Egyetemen munkatársa, a júliusban üzembe helyezett Diviner vezető kutatója. A műszer megfigyelései szerint a déli félteke legsötétebb krátereinek legalacsonyabb nyári hőmérséklete elérheti a mínusz 238 Celsius fokot, és a téli napforduló felé közeledve az északi pólus krátereinek belső hőmérséklete akár mínusz 249 Celsius fokig süllyedhet.

2009.dec.19.

Megcsillant a fény a Titán taván

A Cassini-szonda lefényképezte, amint napfény tükröződik a Titan egyik tavának felületéről, alátámasztva ezzel a folyékony közeg jelenlétét a hold nagy tómederszerű képződményekkel borított részén.

A Cassini megfigyeléseit feldolgozó kutatók azóta várnak a felvillanásra, mióta az űrszonda elkezdte az óriásbolygó körüli keringését 2004-ben. Azonban a Titan hold északi féltekéje, amin sokkal több tó (meder) van, mint a délin, eddig téli sötétségbe burkolódzott.

2009.dec.21.

Apró aszteroidát találtak a Kuiper-övben

Amerikai és izraeli kutatók vizsgálatai szerint a Neptunuszon túli Kuiper-öv eddigi legkisebb tagját sikerült kimutatni egy csillag előtti áthaladás detektálásával.

A központi csillagunktól 30-60 Csillagászati Egységnyi (CSE) távolságban elhelyezkedő Kuiper-öv Naprendszerünk egyik legizgalmasabb, ugyanakkor igen nehezen vizsgálható tartománya.A Neptunusz pályáján túl elhelyezkedő övezetben valószínűleg töb százezer, vagy akár több millió aszteroida és üstökösmag található, melyek közül jó pár megközelítheti, vagy akár meg is haladhatja a Pluto méretét (utóbbira eddig egy eset ismert).

2009.dec.23.

Idegen por bombázza a Japetus felszínét

A Cassini űrszonda mérései újabb bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a Szaturnusz egyik holdja, a Japetus felszínének érdekes kettősségéért egy másik holdról származó anyag a felelős.A Szaturnusz Japetus nevű holdjával kapcsolatban régóta megoldatlan kérdés, hogy az égitest felszíne az egyik oldalon miért sötét, a másikon pedig miért teljesen világos. Nem a világ fundamentális problémáinak egyikéről van szó, de a több évszázados rejtély mindig is izgatta a kutatók fantáziáját. Mióta a Voyager űrszonda felvételei harminc évvel ezelőtt megerősítették a felszín érdekes, sötét-világos kettősségének tényét, a bolygókutatók előtt két lehetőség állt a magyarázatra: az eltérés vagy külső forrásból származó törmelék aszimmetrikus bombázásának eredménye, vagy belső aktivitás okozza. A Cassini megfigyelései alapján most már biztosnak tűnik, hogy az első lehetőségről van szó, azaz a por máshonnan érkezett.

2009.dec.28.

Éhezik a fekete lyuk a Tejútrendszer központjában

A Chandra röntgenműhold közel tíz évet átfogó észleléssorozatán alapuló új modell választ adhat arra a kérdésre, hogy miért olyan kicsi a Tejútrendszer centrumában helyet foglaló szupernehéz fekete lyuk aktivitása.
 A fekete lyuk normál működéséhez szükséges üzemanyag a közelben található sok tucatnyi fiatal, nagytömegű csillag által kifújt csillagszélből származik. Ezek a csillagok elég messze vannak ahhoz, hogy távolságukban a fekete lyuk gyengébb gravitációja már ne tudja kellő hatékonysággal befogni és elnyelni a nagy sebességű csillagszelük anyagát. Korábban azt gondolták, hogy az Sgr A* ennek az anyagnak mindössze 1 százalékát képes csak elcsípni.
Egy új, a Chandra röntgenműhold mérésein alapuló modell szerint még ez a csekély mérték is erősen túlzó, valójában a korábban becsült 1 százaléknak is csak az 1 százalékáról van szó, azaz a központi fekete lyuk a körülötte található csillagok által kibocsátott anyagnak a tízezred részét tudja csak befogni és elnyelni. A modellben két tartományt különítenek el a fekete lyuk körül: a belső közel van az eseményhorizonthoz, amelyen belülről már a fény sem tud kiszökni, a külső pedig ennél milliószor nagyobb méretű, és magában foglalja az üzemanyagellátásról gondoskodó fiatal csillagokat.

2010.jan.07.

 

 Tűzhányók borítják a Naprendszeren kívül felfedezett első szilárd bolygó felszínét

A Naprendszerünkön kívül tavaly ősszel felfedezett első szilárd bolygót extrém hőmérsékleti ingadozás jellemzi, ám a legújabb kutatások szerint még a korábbi feltételezéseknél is rémesebb körülmények uralkodhatnak a felszínén, amelyet tűzhányók borítanak.

2010.jan.08. 

Szupernóva-robbanás pusztíthat el minket?

Egymillió éven belül veszélyes szupernóvává válhat a 3200 fényévnyire levő T Pyxidis.A szupernóva-robbanások megszokott események a galaxisok életében. Saját Tejútrendszerünkben is számos ilyen esemény történt, extragalaxisokban pedig évente több százat sikerül megfigyelni. Két alapvető típusban fordulnak elő: a nagy tömegű, fiatal és magányos csillagok összeomlásakor, illetve kettős rendszerekben élő törpecsillagok robbanása során.

2010.jan.11.

Egy kisebb aszteroida közelíti meg a Földet szerdán

Az óránként 36 ezer kilométeres sebességgel száguldó, AL30 néven nyilvántartott kisbolygó közép-európai idő szerint 13:45-kor lesz a legközelebb a Földhöz.Az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA szerint az AL30 nem veszélyes, mert a 25 méter átmérőjűnél kisebb űrtörmelékek a légkörbe érve azonnal elégnek. Naponta több száz tonnányi homokszemméretű kozmikus részecske érkezik a légkörbe. Általában évente egyszer fordul elő, hogy egy személyautó-méretű szikla látványos tűzgolyóként semmisül meg az atmoszférában.

2010.jan.12.

A Hubble világrekordja: közelebb az univerzum születéséhez

A Hubble űrteleszkóp a legkorábbi és legtávolabbi galaxisokat észlelte a tavaly májusban felszerelt új kamerájával. Ezek a galaxisok a Tejútrendszer (a Földet és a Naprendszert is magába foglaló galaxis) huszadrészét érik el méretben. Tömegük még kisebb: századrésznyi. Minthogy az Univerzum korát a tudósok 13,7 milliárd évre teszik, a most megpillantott legkorábbi égitestekről - amelyek 600 millió évvel a Big Bang után keletkeztek - 13 milliárd évvel ezelőtt indultak ki a fénysugarak - ezeket észlelte most a Hubble.A 600 millió évvel ezelőtti események különösen izgalmasak, hiszen ekkor szívódott fel az a hidrogénköd, amely a Big Bang után keletkezett. A hidrogénfelhő lehűlése és eltűnése máig rejtélyes folyamat, amelyet a csillagászok szeretnének alaposabban megismerni. A tudósok véleménye megegyezik abban, hogy amit most felfedeztek, azok a mai galaxisok ősei, magjai - minderről Garth Illingworth, a UCLA, a kaliforniai egyetem Santa Cruz-i kutatója nyilatkozott.

2010.jan.12.

Megkezdte űrsétáját a nemzetközi űrállomás két orosz űrhajósa

Megkezdte külső űrszerelési munkáját csütörtökön a nemzetközi űrállomáson jelenleg tartósan tartózkodó legénység két orosz űrhajósa - jelentette a repülésirányító központ. Makszim Szurajev és Oleg Kotov a hatórásra tervezett űrséta során kábeleket helyez el, amelyek a Poiszk nevű új orosz modul üzembe helyezéséhez lesznek szükségesek.A Föld körül 350 kilométeres magasságban keringő űrbázison dolgozó három másik asztronauta, az amerikai Jeff Williams és Timothy Creamer, valamint a japán Nogucsi Szoicsi az ISS belsejéből segítik orosz kollégáik munkáját. Kotovnak ez a harmadik űrsétája: 2007-ben kétszer lépett ki a nyílt világűrbe, és több mint 11 órát töltött el ott. Szurajev most először indult űrsétára.

2010.jan.14.

 Meg kéne menteni az ISS-t

Európa még 2010-ben szeretne döntést a Nemzetközi Űrállomás (ISS) élettartamának a meghosszabbításáról. Jelenleg ugyanis semmilyen program vagy büdzsé nem áll rendelkezésre annak 2015 utáni működtetésére.
Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) vezetője, Jean-Jacques Dordain szerint órási vétek lenne 2020 előtt pusztulni hagyni az űrállomást.
Márpedig az ISS várható elkészülte és megsemmisülése közti 3-4 év nem tűnik túl soknak.Ennek a legnagyobb akadálya Amerika, azon belül is Barack Obama új űrprogramja lehet, aminek keretében új űreszközök kifejlesztésére költi a NASA költségvetése jelentős részét. Ezeknek a programoknak a végső célja az új űrkapszula kifejlesztése mellett a Hold, és egy nap talán a Mars elérése, így azonban kevés pénz maradna az ISS működtetésére.
Az ESA mindenesetre bizakodó: az ISS rövidesen elkészül, nem lesznek további építési költségek, ugyanakkor az utolsó modul felvitelével a kutatási lehetőségek is kibővülnek, az űrállomás tehát jóval olcsóbb lesz és több mindenre lehet majd használni.
Ugyanakkor további költségcsökkentések is elképzelhetők: az EU szerint a jelenlegi négy, 24 órában működő irányítóközpont helyett kettő-kettő, 12 órán át működő is elég lenne.
Az ISS-t egyébként 1998-ban kezdték építeni, legénység 2000 óta van fent, várhatóan idén még négy modult visznek fel az űrrepülők. Az utolsó alkatrésznek 2011 végén kell megérkeznie, a Nauka-modult már egy orosz Proton-M emeli a magasba. Az űrállomás teljes tömege eléri a 350 tonnát, hossza 73, szélessége 109 méter, belső tere a 373 köbmétert, ami körülbelül egy átlagos belmagasságú, 140 négyzetméteres lakásnak felel meg. A pontos működtetési és üzemeltetési költségekről nincsenek hírek, de az könnyen meghaladhatja a 100 milliárd eurót, azaz a teljes magyar GDP felét.

2010.jan.15.

Aki a Holdon pisilt a nadrágjába

Aldrin, egy katonai pilóta fia a Buzz becenevet testvérei ragasztották rá, és idővel hivatalosan is felvette a tudományos ösztöndíjat elutasítva a híres West Point katonai akadémiát végezte el, évfolyamában a harmadik legjobb eredménnyel. A koreai háborúban 66 légi csatában vett részt, és két ellenséges repülőgépet lőtt le. Három évig Németországban szolgált, majd 1963-ban hazatért, és bekapcsolódott az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hold-programjába.
Az ausztronauták között ő volt az első, aki doktori fokozattal rendelkezett, és egyike azoknak a keveseknek, akik nem berepülőpilótaként kerültek az űrhajósjelöltek közé. Ő volt az Apollo-11 holdkompjának pilótája. A NASA csak 1969 tavaszán, röviddel a küldetés előtt határozott úgy, hogy ne Aldrin, hanem a kisebb egóval rendelkező Armstrong legyen az első ember a Holdon. A döntést úgy magyarázták, hogy a kis helyen szorongó űrhajósok közül egyszerűbb, ha a létrához közelebbi Armstrong megy előre.Lehet, hogy Neil volt az első ember a Holdon, de én voltam az első ember, aki a Holdon a nadrágjába pisilt tört ki egyszer Aldrinból a keserűség. A legrosszabbul persze a személyzet harmadik tagja, a Holdra szállást az anyahajóból végignéző Michael Collins járt, akinek nevére ma már nem sokan emlékeznek.

2010.jan.18.

Véget ér a viharos csillagkeletkezés

A Hubble űrteleszkóppal gyűjtött adatok alapján az NGC 2976 katalógusjelű közeli törpegalaxisban a csillagkeletkezési aktivitás már nagyon csekély, és 500 millió éven belül ezek a folyamatok teljesen be is fejeződnek.

2010.jan.19.

A NASA lemondott a Spiritről

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kedden bejelentette, tudósai lemondtak arról, hogy kiszabadítsák a Mars bolygó laza homokjában megrekedt Mars-járó robotot, a Spiritet. A Spirit tavaly áprilisban akadt el a talajban, azóta hasztalan próbálták távirányítással elérni, hogy további haladhasson a vörös bolygó felszínén. A NASA mostani döntése mindazonáltal nem jelenti a robot tevékenységének végét. A tudósok most azon fáradoznak, hogy északi irányban megdöntsék a robotot, amelynek napelemei így elegendő napfényt kapnának - ezáltal pedig áramot termelnének - ahhoz, hogy a Spirit "túlélje" a közelgő marsi telet. A robot további tudományos kutatásokat végez ott, ahol megrekedt, amíg energiaellátása biztosított. A Spirit 2004-ben landolt a Marson, amelynek felszínén azóta csaknem nyolc kilométeres távolságot tett meg. Közben megmászott egy hegyet, amely olyan magas, mint a New York-i szabadságszobor. A Spirit "ikertestvére", az Opportunity továbbra is járóképes, halad előre és kutatásokat végez a Mars felszínén.

2010.jan.23.

Gyémántból van az Uránusz magja

Laboratóriumi kísérletek alapján az Uránusz és a Neptunusz belsejében szilárd darabokból és olvadékból álló gyémántréteg lehet.
A jelenlegi elképzelések szerint az Uránusz és a Neptunusz belső szerkezete nagyon hasonló lehet, a főleg hidrogén, hélium és metán alkotta légkör alatt ammóniával és metánjegekkel keveredett vízköpeny van, míg a bolygók közepén egy-egy relatíve kis méretű, jeges-sziklás mag helyezkedik el. Az újabb kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a köpeny alsó részén (az egyre növekedő nyomás miatt) a molekulák szétesnek, és így ezt a tartományt hidrogén-, oxigén-, nitrogén- és szénatomok egyvelege alkotja. A kaliforniai L. Livermore National Laboratory és a New York államban lévő University of Rochester kutatói azt tapasztalták, hogy a 6-10 millió atmoszféra nyomás felett a gyémánt olvadékállapotba került, a folyékony szénközegben valamivel kisebb sűrűségű gyémántsziklák úsztak.

2010.jan.26.

Megtalálták a legősibb poros galaxist

Találtak egy csillagrendszert, amely már az univerzum 1,5 milliárd éves korában is létezett. Ez az eddigi legöregebb a poros galaxisok közül. A világegyetem gyermekkorába való betekintést egyfajta természetes teleszkóp tette lehetővé Kirsten Knudsen és kollégái számára. A tudósok véletlenül bukkantak rá az eddig ismeretlen ősi galaxisra, amely több méretes rendszer mögött bújt meg. Ezen galaxisok nehézségi ereje távcsőként nagyította fel a poros galaxist.

Az újonnan felfedezett ősi galaxis a halványabbak közé tartozik, mérete a Tejút rendszerének mindössze alig egytizede. Viszont annál produktívabb: szinte futószalagszerűen, a mi galaxisunknál százszor gyorsabban születnek benne új csillagok.A tudósok az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban számoltak be felfedezésükről, amelyet a Hawaiin működő teleszkópokkal és a Hubble űrtávcső segítségével értek el.

2010.jan.27.

Törpegalaxisokból áramlik a gáz a Tejútrendszer felé

A déli égbolton látható, Kis és Nagy Magellán-felhő néven ismert köd valójában a Tejútrendszer két apró kísérőgalaxisa. A szabálytalan alakú törpegalaxisok 150 ezer, illetve 200 ezer fényév távolságban találhatók a galaxisunktól. Már 30 éve ismert a Magellán-áramlatként ismert gázáram, amely a Magellán-felhőkből kiáradva helyezkedik el galaxisunk közelében.A végeredmény szerint az összefüggő áramlás közel 40 százalékkal hosszabb, mint amit az eddigi megfigyelések kimutattak.Az áramlás nagyobb méretéből következik az is, hogy a teljes struktúra az eddig számítottnál jóval idősebb: az új adatok alapján becsült kora körülbelül 2,5 milliárd év. Ennek fényében a gázanyag kiáramlása akkor kezdődhetett, amikor a két Magellán-felhő igen közel haladt el egymáshoz a múltban. A közelítés során fellépő gravitációs hatások következtében mindkét galaxisban intenzív csillagkeletkezési hullám indult meg. Az újonnan született sok csillag erős csillagszele, illetve a szupernóvaként felrobbanó nagy tömegű csillagok vethették ki a gázanyagot ezekből a rendszerekből, amely gázáram ezt követően a Tejútrendszer felé indult. Az eredmény azért lényeges, mert a korábbi modellek szerint az áramlást a két törpegalaxis Tejútrendszerhez közeli elhaladása váltotta ki, azonban az új pályaszámítások alapján ez kizárható.

2010.febr.02.

Orosz teherűrhajó indult a nemzetközi űrállomásra

Progressz M-04M típusú orosz teherűrhajó indult szerdán a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről a Nemzetközi Űrállomásra, 2,7 tonnányi rakománnyal - jelentette az orosz űrrepülés-irányító központ.
Az indulás a terveknek megfelelően közép-európai idő szerint 4 óra 45 perckor volt. Kilenc perccel később a teher levált a hordozórakétáról, és önállóan kezdett repülni. Megérkezése az ISS-hez február 5-én várható - közölte a központ szóvivője.
A teherűrhajó üzemanyagot, orvosi felszerelést, élelmiszert, ruhát és vizet visz az űrállomásra, valamint egy nagy csomag csokoládét és a legújabb orosz filmeket DVD-n.

 2010.febr.03.

Törpegalaxisokból áramlik a gáz a Tejútrendszer felé

A déli égbolton látható, Kis és Nagy Magellán-felhő néven ismert köd valójában a Tejútrendszer két apró kísérőgalaxisa. A szabálytalan alakú törpegalaxisok 150 ezer, illetve 200 ezer fényév távolságban találhatók a galaxisunktól. Már 30 éve ismert a Magellán-áramlatként ismert gázáram, amely a Magellán-felhőkből kiáradva helyezkedik el galaxisunk közelében.A vége

Oldalmenü
Diavetítő
Naptár